Hild díjas falu a Balaton partján
 


.
.
.
Korond    
Pálpataka  1998
/Erdély , Románia/
.
..
Pálpataka jellegzetes erdélyi szórványtelepülés. Az erdős hegyekkel övezett magas fekvésű falu Korond felől közelíthető meg. Korond a falu hajdani anyatelepülése. A fazekasságáról híres község évszázadokon át nagy területű hegyes-erdűs határt, roppant kiterjedésű havasokat mondhatott magáénak, melyeken szórványtelepülések jöttek létre. Ezek a XX. század elején elszakadtak az anyaközségtől. A korondi szórványtelepüléseket összefoglalva "korondi hegy"-ként emlegetik, illetve Pálpataka és Fenyőkút néven.
Bár a település kialakulásának története homályba veszik Orbán Balázs a XIX. sz közepén így ír a korondi hegyekről: "…A Korond vize völgyét keleti oldalról szegélyező meredek hegyláncon kimászva, a Hegytetőnek nevezett, s már Oroszhegynél említett fennsíkra értünk, mely itt 2 és 1 mérföld szélességben terül el a Korond vize és a vele ellentétes irányban, de párhuzamosan letörtető Nagy-Küküllő között. Szép e fennsík: gyönyörű bükkrengetegei között lévő irtványaival, s azon sok regényes fekvésű pajtával, melyek körül munkás nép sürög-forog, mert a korondiaknak, mint marhatenyésztéssel foglalkozóknak szintén két lakásuk van: téli házuk a faluban, szép üde nyaralójuk fenn a havasokon, s nyaranta a nép nagy része, főként a nők idejöket fenn töltik e havasi nyaralókon."
Orbán Balázs látogatását követő két évtizedben Korond határában is akadt példa arra, hogy a későbbi pálpatakai és fenyőkúti tanyalakók előhírnökeként néhányan állandóan kiköltöztek a havasokba.
A Nagyküküllő forrásvidékének magyar tanyái a XIX. sz közepe és a XX. sz. közepe között váltak állandóan lakott hegyi farmokká. Előtte a havasokat birtokló havasaljai falvak rendszeres használatának tartozéktelepei voltak.
A havasaljai falvak havashasználata írásos források segítségével a XVI sz. második feléig vezethető vissza. A favágás, a zsindelykészítés és a sertésmakkoltatás szinte természetes havashasználati módnak tekinthető a történelmi dokumentumokkal elérhető legrégebbi időben.
A XIX. sz. közepén a "korondi hegy" magánbirtoklású irtáskaszálóin időszakosan használt épületek álltak. A tartozéktelepülésnek tekinthető hegyi szállások leginkább nyáron, szénakaszálás és szénagyűjtés idején népesedtek be. Ilyenkor a hegyi kaszálókat birtokló családok munkabíró nőtagjai is heteken át a hegyi szállásokon tartózkodtak. Télen vagy a tél egyik felében gazdafiak és szolgalegények teleltették a hegyi szállásokra hajtott szarvasmarhákat és más állatokat.
A tanyán lakó korondiak száma a XIX-XX sz. fordulója táján fokozatosan növekedett. 1910-ben Korond község lakosaiból 808 fő külterületen élt. Pálpatakán 372 Fenyőkúton 243 állandó lakost írtak össze a népességszámlálók. A XX. sz. közepére a korondiak pálpatakai szállásai állandóan lakott hegyi tanyákká alakultak át, amelyek korondi eredetű lakossága egymással társadalmasult.
A falu önálló községként működött 1948 és 1952 között, azóta közigazgatásilag Korond községhez tartozik.
A XX. század elejétől a statisztikai adatok már külön- külön tudósítanak Korond helység és a hozzá tartozó települések (tanyabokrok) lakosságának létszámáról. 1995 év adatai szerint:
Korond 4970 Fenyőkút 410 Pálpataka 420 Összesen 5800 (lélek)
A falu legnagyobb ünnepén a Péter és Pál napi templombúcsún, amihez már hagyományszerűen kapcsolódnak a falunapok , meghívott vendégként részt vesznek a testvértelepülések képviselői is.
Természetföldrajzi viszonyok: A falu területe az Erdélyi-medence és a Keleti -Kárpátok nyugati hegyvonulatának határán található. A kréta földtörténeti időszak végén a jelentős rétegmozgások következtében vulkáni tevékenység indult meg. A pannon üledékekre telepedett vulkáni termékeket a külső erők pusztították, főként a víz eróziós munkája, így fokozatosan alakult ki a mai fennsíkforma.
 Növényzet: Pálpataka növényvilágának jelentős része az utolsó jégkorszak után honosodott meg. A növénytakaró alakulásában a természeti tényezőkön kívül a későbbi időkben az ember is szerepet játszott. A fakitermelés és földművelés terjedésével párhuzamosan csökkent az erdők mennyisége. Megjelentek a fátlan társulások (rétek, kaszálók, legelők, mezőgazdasági szántóterületek). A fás társulásokban legnagyobb arányban bükkösök és fenyves erdők fordulnak elő.
A lágyszárúak képviselői pl. a berki szellőrózsa, bogláros szellőrózsa, orvosi tüdőfű, májvirág, kakasmandinkó, szagos müge, medvehagyma, hagymás fogasír, erdei gyömbérgyökér, erdei ibolya…
A fenyvesek aljnövényzete: erdei pajzsika, édesgyökerű páfrány, kapcsos kaporfű, szőrmóka…
A rétek, kaszálók pázsitfüvei között fellelhető vadvirágok: közönséges cickafark, réti margitvirág, orbáncfű, szurokfű, száratlan bábakalács, csillagos nárcisz, zergeboglárka, kockás liliom...
Az itt élő emberek élete szorosan kötődik a természethez, ismerete létszükséglet számára. Számos gyógynövényt ismernek és használnak gyógyításra.
 Állatvilág: Az itteni életközösségek állatvilága nagyon gazdag. Emlősei pl. barnamedve, farkas, róka, vaddisznó, őz, gímszarvas, sün, mezei nyúl, borz, nyest, mókus…
A madárvilágból itt él pl. a siketfajd, császármadár, fürj, erdei fülesbagoly, fekete harkály, búbosbanka, hegyi billegető, vízirigó…
A hüllők között megtalálható a fürgegyík, törékeny gyík, keresztes vipera, erdei sikló…
A kétéltűek közül megél itt a sárga hasú unka, barna varangy, zöld varangy, zöld levelibéka, erdei béka, foltos szalamandra, tarajos gőte, kecskebéka.
A hegyi patakoknak gazdag a halállománya: sebespisztráng, fürge csele, kövi csík, magyar ingola, fenékjáró küllő…
A fák lombjai közt, az erdők avarján, gyepeken rengeteg ízeltlábú nyüzsög: nagy hőscincér, havasi cincér, szarvasbogár, orrszarvúbogár, kékszárnyú sáska, kék fadongó, nappali pávaszem, fecskefarkú lepke…
 Foglalkozások: Napjainkban az itt élő emberek legfontosabb foglalkozása a gazdálkodás (növénytermesztés, állattartás). Emellett igyekszik mindenki más mellékjövedelmet is találni.
A kézművesség legfontosabb ága a famegmunkálás: fűrészáru előállítása, asztalosság, ácsmunka, fafaragás.
A nők közül már nagyon kevesen foglalkoznak a szövéssel.
 
Kapcsolatok: Testvér-települési kapcsolat alakult ki az ausztriai Liebenau-val (1997), a magyarországi Paloznakkal (1998) és Cserépváraljával (1999).
 
 
VÁSÁRÚT  2022
Csallóköz,  Szlovákia

testvértelepülés.A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz és Mátyusföld (Vízköz) határán, a Tőkési Duna-ág partján fekszik, Dunaszerdahelytől 10 km-re keletre. Mellékutak kötik össze Csallóközkürtön (4,5 km) keresztül Dunaszerdahellyel, Pozsonyeperjessel (10 km), Nyárasddal (4 km), Albárral (5,5 km) és Nádszeggel (7 km). Nyugatról Felsővámos és Csallóközkürt, délnyugatról Albár, délkeletről Nyárasd, északkeletről pedig Nádszeg és Tallós községekkel határos. Határa túlnyúlik a Kis-Dunán, egészen Nádszeg belterületéig.
Közigazgatás:  A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). 1960-1990 között egyesítették a szomszédos Felsővámossal Trhové Mýto ("Vásárvámos") néven. 1921-hez képest területe 24 hektárral csökkent (25,00 km²-ről 24,76 km²-re).
Népesség: A község népessége 1910-1939 között egyharmadával növekedett (1337 főről 1778-ra). 1991-ben 2008 lakosa volt, az azóta eltelt két évtizedre lassú népességnövekedés (7,6 %) volt jellemző. A lakosság kilenctizede magyar nemzetiségű, bár a szlovákok aránya 2001-2011 között megduplázódott (7,9 %). A romák aránya (akik már az 1910-es népszámláláskor is jelen voltak a községben) 7,3 % volt 2013-ban. A lakosság túlnyomó többsége (88,2 %) hagyományosan római katolikus vallású.Vásárút templom
Történelme: A falu első írásos említése 1245-ben történt. Elejétől fogva a pozsonyi káptalan birtoka volt, a 16. században a bazini és szentgyörgyi grófok háborgatták, és a káptalan II. Ulászló királyhoz fordult panaszával. Első – fából épített – templomát az áradás sodorta el, helyébe 1668-72 között újat építettek, majd ugyanoda épült fel 1757-ben a mai templom. 1732-ben mezővárosi rangot kapott, két évvel később, földesúri kényszerítésre átköltöztek az itt lakó jobbágyok a Dunaág másik oldalára, az országút mellé. Első iskoláját 1746-ban építtette a pozsonyi prépost. Vásárút a 19. században messze földön híres volt marhavásárairól, fontos szerepet töltött be a vizahalászat, az itt termelt dohány pedig a legjobb minőségű volt egész Pozsony vármegyében. A szabadságharc során, 1849. június 14-én Szekulits honvéd ezredes a falu mellett verte meg Derschatta császári ezredes csapatait. A község a későbbiekben többször szenvedett jelentős tűzkárt, 1903-ban pedig az árvíz okozta súlyos károkkal kellett megküzdenie. A 20. század elején Popper Emil káptalani bérlő szeszgyára és szeszfinomítója üzemelt a faluban. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta 1920-ban Vásárutat, az I. bécsi döntés 1938. november 2-tól visszaadta Magyarországnak, 1945-től ismét Csehszlovákia fennhatósága alá került, 1960-1990 között Vásárvámos néven egy községet alkotott a szomszédos Felsővámossal. Ebben az időszakban téglaégető üzemelt az egyesített községben. 1993-tól pedig Szlovákia része.
Mai jelentősége:  A községben magyar alapiskola (József Attila Magyar Tannyelvű Alapiskola) és óvoda, valamint könyvtár működik. Páduai Szent Antalnak szentelt, eredetileg 18. századi római katolikus templomát 1906-ban szecessziós stílusban átépítették. A plébánia barokk stílusban épült 1774-ben, a Szentháromság-szobor pedig 1846-ban késő klasszicista stílusban. Kossuth Lajos emlékművét 1994-ben emelték. A falu kiemelkedő látványossága az évente megrendezett réteshúzó fesztivál.

vásárút5vásárút6

 


 

 

 
 
 
 
 
  • Focizzatok nálunk!

    Ha nem találtatok helyet, kiszorultatok valahonnan, és villanyfényben műfüvön akartok focizni,
    várjuk jelentkezéseteket!

    RÉSZLETEK

    Ez a pálya télen-nyáron, működik!

  • Paloznaki Tekergo

     

    Bicikli utak

    5403

    Hotelinfo

    hotelinfo1

    Elérhetőségek

    Paloznak, Fő út 10.
    8229
    E-mail:

    Hírlevél

    Regisztráljon a feliratkozás elott!
    No account yet? Register

    Térkép...

    Paloznaki videók

    kalvaria_1
     

    VIDEÓK