Paloznak a Balaton-felvidék hagyományos faluképének megőrzéséért 1998-ban Hild Emlékérmet kapott. Az emléktáblát 2003. szeptemberében avatták fel a Milleniumi Parkban
|
||
Hild emléktábla | Rk. templom | Harangláb |
Ref. harangláb: (Fő u. 8) XIX. sz elején épült gúla alakú tetővel, félköríves ablakokkal a négy égtáj felé. Teteje fazsindely borítású.
Millenniumi Park: (Zrínyi u.) 2000. Tavaszán készült Kovács Lajos (Pannonterv) tervei alapján.
Napóra: (Millenniumi Park) Thewrewk Aurél által megszerkesztett és Szabó László szobrászművész által formába öntött napóra egy római kori minta alapján készült és éppen a római út mellett áll.
Antall József emléktábla: (Polgármesteri Hivatal, F? u.10) A Faluházat avató Antall József miniszterelnök emlékét megörökítendő állította a község önkormányzata. A Faluház bejáratánál van elhelyezve.
48-as emléktábla: (Ady és Fő u. kereszteződésében) Paloznak Község Önkormányzata állítatta 1998 március 15-én a 48-as forradalom 150. évfordulóján.
Napóra | Varázsgömb | Szt Donát szobor |
Szt. Donát szobor: (Mázsa tér) A község lakóinak és nyaralóinak adakozásából állíttatott. Nagy András fafaragó, népi iparművész alkotása. Szentelése 2000. Pünkösd vasárnapján volt. A szobrot védő kápolnát Márffy István tervezte és kivitelezte. Szt. Donát a szőlő és a bor védőszentje.
Antall József mellszobra | Kálvária | Keresztút húsvétkor |
Népi parasztházak:
Petőfi u. 6. A ház az 1700-asévek végén épült. Gazdái jómódú parasztok lehettek, hiszen a házhoz két gazdasági épület és pince is tartozott. Az épület a Balaton- felvidékre jellemző szoba, konyha, kamra osztatú volt. A szabadkéményes konyhában kemence és tűzhely is állt. A ház helyiségei előtt nyitott tornác húzódott, melyet az átalakítások során zárt folyosóvá alakítottak. Innen nyílnak ma a ház helyiségei.
Petőfi u. 7. A ház a XIX. sz. elején épült hagyományos szoba kamra konyha osztatú. A kilencvenes években korhűen felújították, belsejét modernizálták. Hagyományos elrendezése azonban nem változott. Védett műemlék.
Fő u. 9. 1884-ben épült többször átépítették, felújítása 1979-ben kezdődött. Az istálló helyén kibővítették újabb helyiséget csatolva a házhoz. A régi szabadkéményes konyha helyén szoba áll, a régi kamrát alakították konyhává. A tornácot a "régiek" befalazták ezt a 79-es felújításkor eredeti funkciójába állították vissza.
Fő u. 14. Az 1800-as években épült 2 szoba konyhás lakás. Többször átépítették A ház mellé (folytatásában) nyári konyha gazdasági épület épült.
Fő u. 16. Az 1800-as években épült "sárba" rakott kő épület.2 szoba konyha osztású. A konyha szabadkéményes. 1983-ban átépítették, majd 93-ban az újabb felújítás már az eredeti hagyományokat idézi. A házhoz tartozó pajta és istálló helyén ma már szobák állnak.
Mandula u. 9. Vincellérház, mely a Nagyhegyen lévő egyházi birtokhoz tartozott, ahol szőlőművelés folyt. Az épület alatt hatalmas pince, előtte présház áll. Hagyományos nádtetős épület de érdekes módon L alakban épült, talán a kedvező tájolás érdekében. A 30-as években felújították, ekkor készült az oszlopos tornác. Az 1960-as években műemlékké nyilvánították.
Hegyalja u. 2. Az 1800-as években épült házat teljes egészében régi formájában újítatta fel és őrizte meg a tulajdonos. A hagyományos berendezési tárgyakkal berendezett ház ma nyaralóként szolgál.
Petőfi u. 7. | Fő u. 9. | Fő u. 14 |
"Pongrácz kastély" (Mandula u.) A ház valószínűleg az 1700-as évek második felében barokk stílusban épült. 1860-ban átépítették, bővítették. 1894-ben vásárolta meg Pongrácz Jenő koronaügyész. A szükséges javítást, átalakítást 1927-ben végezték. Ekkor kapta az épület "mediterrán" stílusát. A ház képével 1930 táján paloznaki képeslap is készült. A háznak igen nagy méretű pincéje van, melyből rejtett csigalépcső vezet a felső lakószint falszekrénynek álcázott kis helyiségébe. A 2. világháború végén lakatlanul álló házat az oroszok kifosztották, az 50-es évek elején munkásszálló is volt. A Pongrácz örökösök az igen leromlott állapotú házat kénytelenek voltak eladni. Helyreállítását Márffy István a jelenlegi tulajdonos a 70-es években kezdte s napjainkig tart. A nagyház melletti un. "kis ház", -jelenleg házi kápolna,- Paloznak legrégibb épülete az 1600-as évek végéről való.
Dr. Antall József miniszterelnök mellszobra: (templomkert) A közadakozásból készült szobrot 2004. április 30-án avatták fel a templomkertben. Készítette Jószay Zsolt, szobrászművész, öntötte: Varga Imre szoboröntő mester.
Vincellérház | Pongrácz kastély | Trianon emlékmű 2020. |
Hősök Kútja: (Fő u.) Múltnak kútja, jövőnek forrása, tisztelgünk előttetek magyar hősök, kik 1000 éves történelmünk során életeteket áldoztátok édes hazánk védelméért, hitünk, függetlenségünk és szabadságunk megőrzéséért és kiváltképpen tisztelgünk Paloznak hősi halottjai előtt (Müller József, Nagy István, Turi József) Készítette a "Paloznak Jövőjéért" Közalapítvány 2002-ben.
Kossuth emléktábla (Kossuth u.) Kossuth Lajos emlékére állította születésének 200. évfordulóján Paloznak Község Önkormányzata 2002. szeptemberében.
Viráglány szobor: /Zrínyi u. 12/ Kurucz Károly alkotása a 2004-es alsóörsi kőfaragó táborban készült, szőlőlevelekkel, virágokkal körbefont női torzó.
Trianon emlékmű: (Templomkert) 2020. szeptember 27-én avattuk fel Trianon 100 évfordulójára emlékező, a nemzeti összetartozást jelképező emlékművet a templomkertben. A szobor Árvay Attila kezdeményezésére a Mandulafa társaság koordinálásával, Dr. Zemplén Béla hathatós közreműködésével, közadakozásból. és az NKA támogatásából valósulhatott meg. Alkotója Márffy Sebestyén helybéli szobrászművész. (bronz tölgyfa melynek lombkoronája Nagy Magyarországot stilizálja)
Trianon emlékmű: (Templomkert) 2021-ben a cserkészek által állított kettőskereszt aljába elhelyezett fekete márványtábla a mai Magyarországot és az elcsatolt részeket ábrázolja. (Állította a Garbai és a Regős család)
Trianon emlékmű 2021 | Viráglány szobor | Kossuth emléktábla | Hősök kútja |
1848-as ágyú: Abonyi Gábor hagyományőrző huszárezredes hagyatékából került Paloznakra a 48-as ágyú, melyet jeles ünnepnapokon, nemzeti ünnepeken díszlövést adunk le.
Meseközpont (Zrínyi u. 16.)
2010. szeptember 30-án, a Népmese napján nyílt meg Magyarországon a világ első Meseterápia Központja, mely a világot jobbítani akaró emberek nemes szándékából azzal a céllal jött létre, hogy egy komplex művészetterápiás modell keretében kapukat nyisson meg egy stabil, saját belső értékeken nyugvó, a szűkebb és tágabb környezettel is harmonikus kapcsolatot fenntartó élet kialakításához és a boldogság képességének elsajátításához.
48-as ágyú |
meseközpont |
meseközpont |