"A mai világ és mesemondó, vagy az énekmondó középkori hagyományos mestersége közötti, furcsa átmeneti állapotban, Berecz András, a ,,televíziótlan" ember, naphosszat nótákat, meséket rakosgat fejében, hogy aztán azokat el?adja.

A mese megmutatja a jót és a rosszat. A világ dolgait helyreteszi. A mesében a fontos és a lényegtelen elkülönül, és minden nyilvánvalóvá válik. Ezért is kellene a mesemondást eltanulni. Vagy legalább a mesemondót meghallgatni. Vagy mindkett?t egyszerre, addig, amíg nem kés?."
(www.gondola.hu)