Üdvözöljük Paloznak honlapján

Hild-díjas falu a Balaton partján!

A Balaton-felvidék hagyományos faluképének megőrzéséért Paloznak 1998-ban Hild-díjat kapott.

 

Paloznak település

Legfrissebb hírei

Az 5 legfrissebb hír látható itt. A régebbi hírek olvasásához kérem kattintson ide.

TAK Fórum

"Tájékoztatjuk a lakosságot, az üdülőtulajdonosokat, a vállal..."

Read More

Tűzifa támogatás

"Paloznak Község Önkormányzata pályázatot hirdet tűzifa támog..."

Read More

Újborszentelés

"A Szőlőhegyi Egyesület és a Borklub szeretettel vár mindenki..."

Read More

Felsőoktatási ösztöndíj

"  Paloznak Község Önkormányzata 2018. évre a Bursa Hun..."

Read More

Szálláshelyfejlesztés

"  Magánszálláshely fejlesztés önkormányzati támogatáss..."

Read More

 


.
.
.
Pálpataka
/Erdély , Románia/
 
.
.
.
.

Pálpataka jellegzetes erdélyi szórványtelepülés. Az erdős hegyekkel övezett magas fekvésű falu Korond felől közelíthető meg. Korond a falu hajdani anyatelepülése. A fazekasságáról híres község évszázadokon át nagy területű hegyes-erdűs határt, roppant kiterjedésű havasokat mondhatott magáénak, melyeken szórványtelepülések jöttek létre. Ezek a XX. század elején elszakadtak az anyaközségtől. A korondi szórványtelepüléseket összefoglalva "korondi hegy"-ként emlegetik, illetve Pálpataka és Fenyőkút néven.
Bár a település kialakulásának története homályba veszik Orbán Balázs a XIX. sz közepén így ír a korondi hegyekről: "…A Korond vize völgyét keleti oldalról szegélyező meredek hegyláncon kimászva, a Hegytetőnek nevezett, s már Oroszhegynél említett fennsíkra értünk, mely itt 2 és 1 mérföld szélességben terül el a Korond vize és a vele ellentétes irányban, de párhuzamosan letörtető Nagy-Küküllő között. Szép e fennsík: gyönyörű bükkrengetegei között lévő irtványaival, s azon sok regényes fekvésű pajtával, melyek körül munkás nép sürög-forog, mert a korondiaknak, mint marhatenyésztéssel foglalkozóknak szintén két lakásuk van: téli házuk a faluban, szép üde nyaralójuk fenn a havasokon, s nyaranta a nép nagy része, főként a nők idejöket fenn töltik e havasi nyaralókon."
Orbán Balázs látogatását követő két évtizedben Korond határában is akadt példa arra, hogy a későbbi pálpatakai és fenyőkúti tanyalakók előhírnökeként néhányan állandóan kiköltöztek a havasokba.
A Nagyküküllő forrásvidékének magyar tanyái a XIX. sz közepe és a XX. sz. közepe között váltak állandóan lakott hegyi farmokká. Előtte a havasokat birtokló havasaljai falvak rendszeres használatának tartozéktelepei voltak.
A havasaljai falvak havashasználata írásos források segítségével a XVI sz. második feléig vezethető vissza. A favágás, a zsindelykészítés és a sertésmakkoltatás szinte természetes havashasználati módnak tekinthető a történelmi dokumentumokkal elérhető legrégebbi időben.
A XIX. sz. közepén a "korondi hegy" magánbirtoklású irtáskaszálóin időszakosan használt épületek álltak. A tartozéktelepülésnek tekinthető hegyi szállások leginkább nyáron, szénakaszálás és szénagyűjtés idején népesedtek be. Ilyenkor a hegyi kaszálókat birtokló családok munkabíró nőtagjai is heteken át a hegyi szállásokon tartózkodtak. Télen vagy a tél egyik felében gazdafiak és szolgalegények teleltették a hegyi szállásokra hajtott szarvasmarhákat és más állatokat.
A tanyán lakó korondiak száma a XIX-XX sz. fordulója táján fokozatosan növekedett. 1910-ben Korond község lakosaiból 808 fő külterületen élt. Pálpatakán 372 Fenyőkúton 243 állandó lakost írtak össze a népességszámlálók. A XX. sz. közepére a korondiak pálpatakai szállásai állandóan lakott hegyi tanyákká alakultak át, amelyek korondi eredetű lakossága egymással társadalmasult.
A falu önálló községként működött 1948 és 1952 között, azóta közigazgatásilag Korond községhez tartozik.
A XX. század elejétől a statisztikai adatok már külön- külön tudósítanak Korond helység és a hozzá tartozó települések (tanyabokrok) lakosságának létszámáról. 1995 év adatai szerint:
Korond 4970 Fenyőkút 410 Pálpataka 420 Összesen 5800 (lélek)
 
Természetföldrajzi viszonyok
 
A falu területe az Erdélyi-medence és a Keleti -Kárpátok nyugati hegyvonulatának határán található. A kréta földtörténeti időszak végén a jelentős rétegmozgások következtében vulkáni tevékenység indult meg. A pannon üledékekre telepedett vulkáni termékeket a külső erők pusztították, főként a víz eróziós munkája, így fokozatosan alakult ki a mai fennsíkforma.
 
Növényzet
 
Pálpataka növényvilágának jelentős része az utolsó jégkorszak után honosodott meg. A növénytakaró alakulásában a természeti tényezőkön kívül a későbbi időkben az ember is szerepet játszott. A fakitermelés és földművelés terjedésével párhuzamosan csökkent az erdők mennyisége. Megjelentek a fátlan társulások (rétek, kaszálók, legelők, mezőgazdasági szántóterületek). A fás társulásokban legnagyobb arányban bükkösök és fenyves erdők fordulnak elő.
A lágyszárúak képviselői pl. a berki szellőrózsa, bogláros szellőrózsa, orvosi tüdőfű, májvirág, kakasmandinkó, szagos müge, medvehagyma, hagymás fogasír, erdei gyömbérgyökér, erdei ibolya…
A fenyvesek aljnövényzete: erdei pajzsika, édesgyökerű páfrány, kapcsos kaporfű, szőrmóka…
A rétek, kaszálók pázsitfüvei között fellelhető vadvirágok: közönséges cickafark, réti margitvirág, orbáncfű, szurokfű, száratlan bábakalács, csillagos nárcisz, zergeboglárka, kockás liliom...
Az itt élő emberek élete szorosan kötődik a természethez, ismerete létszükséglet számára. Számos gyógynövényt ismernek és használnak gyógyításra.
 
Állatvilág
 
Az itteni életközösségek állatvilága nagyon gazdag. Emlősei pl. barnamedve, farkas, róka, vaddisznó, őz, gímszarvas, sün, mezei nyúl, borz, nyest, mókus…
A madárvilágból itt él pl. a siketfajd, császármadár, fürj, erdei fülesbagoly, fekete harkály, búbosbanka, hegyi billegető, vízirigó…
A hüllők között megtalálható a fürgegyík, törékeny gyík, keresztes vipera, erdei sikló…
A kétéltűek közül megél itt a sárga hasú unka, barna varangy, zöld varangy, zöld levelibéka, erdei béka, foltos szalamandra, tarajos gőte, kecskebéka.
A hegyi patakoknak gazdag a halállománya: sebespisztráng, fürge csele, kövi csík, magyar ingola, fenékjáró küllő…
A fák lombjai közt, az erdők avarján, gyepeken rengeteg ízeltlábú nyüzsög: nagy hőscincér, havasi cincér, szarvasbogár, orrszarvúbogár, kékszárnyú sáska, kék fadongó, nappali pávaszem, fecskefarkú lepke…
 
Foglalkozások
 
Napjainkban az itt élő emberek legfontosabb foglalkozása a gazdálkodás (növénytermesztés, állattartás). Emellett igyekszik mindenki más mellékjövedelmet is találni.
A kézművesség legfontosabb ága a famegmunkálás: fűrészáru előállítása, asztalosság, ácsmunka, fafaragás.
A nők közül már nagyon kevesen foglalkoznak a szövéssel.
 
Kapcsolatok:
 
Testvér-települési kapcsolat alakult ki az ausztriai Liebenau-val (1997), a magyarországi Paloznakkal (1998) és Cserépváraljával (1999).
A falu legnagyobb ünnepén a Péter és Pál napi templombúcsún, amihez már hagyományszerűen kapcsolódnak a falunapok , meghívott vendégként részt vesznek a testvértelepülések képviselői is.
 

Hírlevél

  Paloznaki Hírlevél Hírlevelünkkel időben tájékozódhat a falu eseményeiről.   A weblap alján...

Videók

   - Paloznak -   - Virágos Magyarország -     &nbs...

PALOZNAK TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR

Balaton-felvidéki-, és Bakony-vidéki (dunántúli) hímzőkultúra Adatlap Hampasz-kút    Adat...

Kistérség

Balatoni Szövetség Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás Balatonfüredi Turisztikai Egyesület ...

Civil szervezetek

 Paloznak Jövőjéért Közalapítvány Paloznaki Civil Egyesület Polgárőrség Paloznaki Horg...

Testvértelepülés

  . . . Pálpataka /Erdély , Románia/   . . . . Pálpataka jellegzetes erdélyi szórványtelepülés. Az erdő...

Paloznaki Tekergo

 

Bicikli utak

5403

Elérhetőségek

Paloznak, Fő út 10.
8229
E-mail:

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Térkép...

Paloznaki videók

kalvaria_1
 

VIDEÓK