Paloznak a Balaton északi partján a Bakony hegység déli lábánál fekszik. Az erdőkkel borított lankás domboldalakról csodálatos kilátás nyílik a tóra. A falu utcái a Balaton partjától a domboldalakon lévő szőlőkön keresztül, a falut védően övező erdőbe futnak. Ezek az adottságok eredményezik, hogy kivételes mediterrán klíma alakult itt ki, ahol kora tavasztól késő őszig élvezhetjük a tiszta levegőt, a napfényt.

A régészeti leletek bizonysága szerint Paloznak területe mintegy ötezer éve lakott volt. A Tódi-dülőnek nevezett terület vízforrásainak közelében földbe ásott lakások nyomait és újkőkori cserépedények maradványait találták meg. Az őskori emberek után az ókori népek is megtelepedésre alkalmasnak találták a helyet. A mai település határában két római kori gazdaság (villa rustica) működött, maradványaikat számos más tárgyi lelettel együtt az 1956- 69 között folyó ásatások tárták fel, és a balácapusztai római villagazdaságban ill. a veszprémi múzeumban láthatók.

A magyarok állandó jelenléte 900-tól kezdődött. Házmaradványok, lovas sírok, egyéb tárgyi emlékek kerültek elő ebből a korból. A veszprémi görög rítusú apácakolostor alapítólevele szerint a nagyfejedelem kilenc falut ajándékozott a veszprémi érseki monostornak. Közöttük szerepel Paloznak neve is. /A település birtokrésszel rendelkező vincellérjét kapta a monostor. A Paloznak név valószínű szláv eredeű: po loznik = a szőlőskertnél, szőlőhegy alatt. Az ősi szőlőkultúrával rendelkező vidékre illő név.

A kora középkorban Paloznak falu a zalai és szolgagyőri királyi várakhoz tartozott. A legnagyobbrészt királyi birtok Paloznakot a 14-15. sz-ra a veszprémi káptalan szerezte meg részben királyi részben magánadományok révén. A lakosság ennek következtében teljesen szolgarendűvé vált és kiváltságait elvesztette.

A 16.sz-i három részre szakadt országban a birtokosok is gyakran váltották egymást. Tihany apátja foglalta el a káptalani birtokok jó részét, míg Ferdinánd katonái Tihanyt meg nem szállták (1534). Majd a Habsburgok adószedői járták a vidéket, csakúgy mint a Veszprém várát elfoglaló törökök (1552).

A település felvirágzását csak a későbbi korok hozták meg. A hűbériség kora után a polgárosodás idejében nagy gazdasági átszerveződés zajlott le. Az igazán nagy birtokok megszűntek, és a jobbágyfelszabadítás után a volt jobbágyok tulajdonába kerültek a volt úrbéri területek, az évszázadok során át a legfontosabb megélhetést biztosító, korábban csak kezelésükben, művelésükben lévő szőlőbirtokok.

Polgármesteri Hivatal

A település a további másfél évszázad során, a két világégés és a nagy társadalmi átalakulás után folyamatosan gyarapodott. 1963. január 1-én Paloznakot is elérte a központosító akarat, ekkor alakult meg az Alsóörs székhelyű közös községi tanács, három község, Alsóörs Lovas Paloznak részvételével. 1969-ben Paloznak kivált és Csopakkal alakított közös tanácsot mely a rendszerváltozásig működött. Ekkor döntött a falu újra az önállóság mellett és indult látványos fejlődésnek. Polgármesteri Hivatal, Faluház, orvosi rendelő, épült néhány év alatt. 1996-ban egy régi parasztház felújításával tájház és falumúzeum létesült. A múltat idézik a népi építészet megmaradt emlékei, a tornácos nádfedeles házak, a műemlék harangláb és az árpád-kori eredetű templom. A múlt és jelen harmonikus együttéléséért, a Balaton felvidék hagyományos faluképének megőrzéséért, Paloznak 1998-ban Hild-díjat kapott.

A pannon tájba harmonikusan illeszkedő, szőlőskertekkel övezett falu mediterrán klímája, a Balaton-part, a figyelmes vendéglátás és a jó borok, jelentős turisztikai vonzerőt jelentenek. Sportolási lehetőségek, templomi hangversenyek, képzőművészeti tárlatok, és a szeptember utolsó hétvégéjén tartandó hagyományos FALUNAPOK, szüreti felvonulás, és utcabál, várja az ide látogatókat.