Gondolatok az Önkormányzati Törvény tervezetéről.

 

Az önkormányzati rendszer átszervezése elsősorban a kistelepülések hivatalait, önkormányzatait fogja drasztikusan érinteni.
Most szeretném a helyi viszonyok, vagyis egy kiemelt üdülőkörzetbe tartozó kistelepülés vezetőjének szemével megközelíteni a kérdést. Sokféle számítási módot lehet hallani, de mindegyiknél az alapkérdés a lakosságszám. Ez a számítási mód valóban jó és valós állapotot tükröz egy háttértelepülésen, egy olyan településen, ahol nem beszélhetünk turizmusról és nyaralóingatlanokról. Nem tudom elfogadni azt a politikusi hozzáállást, hogy a nyaralóingatlanokkal és a tulajdonosokkal kapcsolatban az önkormányzatoknak nincs dolga, nincs feladata. Saját példánkból tudom, hogy az önkormányzatok feladatai hatványozottan nőnek márciustól egészen novemberig, amikor is a nyaralóingatlanok ügyes-bajos dolgaival is foglalkoznunk kell. Ilyenkor néha a lecsökkentett apparátusunk kevésnek bizonyul. Nem beszélve a vendégforgalomról és az ezzel járó feladatokról, gondokról. Szigliget esetében, pedig mi egy kistelepülés vagyunk, ez a szám kb. 200.000 turistát jelent egy évben. Véleményem szerint a Balaton turisztikai jövője szempontjából elfogadhatatlan, hogy drasztikusan átalakítsák az önkormányzati rendszert a „Régióban".
Jelenleg a Balaton parton lévő önkormányzatok példaértékűen ellátják a közigazgatási feladatokat, működtetik a települést, a nyaralótársadalomból és az idelátogató turistákból fakadó plusz feladatokat ellátják, és a térségben működő szolgáltatókkal közösen az ország egyik legkomolyabb bevételét termelő balatoni turizmust szervezik és működtetik. Ebből a rendszerből veszélyesnek tartanám bármelyik önkormányzatot, körjegyzőséget kivenni a vélt megtakarításra hivatkozva. Már az előző kormánynak is voltak a közigazgatással kapcsolatos elképzelései, de az akkori miniszter felé megfogalmazott kérdéseimre kapott válaszokból akkor egyértelművé vált számomra, hogy nem értik a felvetésemet és eszükbe sem jutott a nyaralóingatlanok és a nyaralótulajdonosok által keletkező többletprobléma kérdése.
Nekünk, mint a településünkért és a térségért is 2. oldal Szigligeti Harsona 2011. Október felelősséggel tartozó polgármestereknek kötelességünk az érdekeink képviselete. Az előző kormány esetében 1.500 főben határozták meg a tervezetükben a határt a saját önálló hivatalok, körjegyzőségek tekintetében. Először 2.000 főről, sőt most már 3.000 főről beszélnek. (a benyújtott javaslat 2000 fő) /a szerk./
Szerintem a leginkább elfogadható az lenne, ha a kiemelt nyaralóövezetben lévő településeken, ahol éves viszonylatban jelentős számú turista fordul meg és nagy a nyaralóingatlanok száma, külön szabályozást alkalmazzanak a törvényalkotók.
Ahogy már említettem, a legszerencsésebb az lenne, ha a Balatonnál megtartanák a közigazgatás és az önkormányzatok jelenlegi felépítését. Amennyiben ez nem működik, a településen található lakóilletve nyaralóingatlanok számában határoznák meg. Példaként említeném, hogy 1.500 épület esetén minimum két fővel szorozva (ez egy nagyon alábecsült átlag), akkor is kijön a 3.000 fő. Ezek a kistelepülések adnak sajátos hangulatot a Balatonnak, helyet a csendre, nyugalomra vágyóknak.
Helyi közigazgatás nélkül az utóbbi 20 év szívós munkával kiépített eredményei válhatnak enyészetté. Nagyon könnyű lenne azt mondani, hogy a kistelepülések által ellátott nem kötelező feladatokat nem kell megtartani az önkormányzatoknál, vagy például, vállalkozásokba kell adni. Valamennyi önkormányzatnak voltak ezzel kapcsolatban negatív példái. A 90-es években vállalkozások működtették a Balatoni strandokat. Lehet, hogy a vállalkozások nyertek vele, viszont miután lelakták a strandokat, visszakerültek az önkormányzatokhoz. Csak kivették a pénzeket, és nem fordították vissza a bevételeket. Most meg lehet nézni az önkormányzati üzemeltetésben lévő strandokat, a vendég szívesen látogatja, arról nem is beszélve, hogy itt bent marad a rendszerben a teljes bevétel, nyereség, mert az önkormányzat, ha nem a strandra, akkor a település más területére visszaforgatja.
Meg kell értetni mindenkivel, hogy a Balatonparti önkormányzatok jó gazdái a térségnek, és minél jobb anyagi helyzetbetelepülésükre, a turizmusra, ezáltal növelve az állami bevételeket is. Annak érdekében, hogy ez a forrás nagyobb legyen, törekedni kellene arra, hogy a nyaralóingatlanok, vagy a nyaralóterületek tekintetében is támogatást kapjanak az önkormányzatok, nem csak az állandó lakosság után. Ez azért is indokolt, mert az átlag Balaton-parti önkormányzatnál a nyaralóingatlanok száma közel háromszorosa az állandó ingatlanok számának. Az lenne az elfogadható finanszírozás, ha erre a forrást a települések teljes út- és közműhálózat hosszának mértékében biztosítanák, vagy területarányosan.
Ez a mostani tervezet a vidéki falvak nagy részének elsorvadását fogja eredményezni. A törvényjavaslat az önkormányzatok durván 75-80%-át kitevő 3.000 főnél kevesebb lélekszámú településeket sújtja. Ez a törvény nem hátrányos a városoknak és a megyei önkormányzatoknak. Azokat az önkormányzatokat sújtja, melyek az önkormányzatok adósság állományának csak kb. 5%-át képezték. Nagy részben azokon a településeken kell a hivatalokat megszüntetni, ahol felelősségteljesen gazdálkodtak.
A kistelepüléseken megszüntetik az iskolákat, elviszik a hivatalokat és a jól működő önkormányzatok plusz bevételeiből elvonnak pénzeket, hogy területfejlesztési alapot képezzenek. Ez lesz a Balatonnál is. Megszüntetik a kisiskolákat, hivatalokat, ezáltal eltűnik a településekről az értelmiség, a fiatalok városokba, vagy éppen Budapestre költöznek, elöregednek a Balaton-parti települések, átalakul teljesen nyaraló-településsé, megnövekszik téli időszakban a bűnözés, mert kihalt települések lesznek. Nem lesz gazdája a falvaknak, a szezonhosszabbítás elképzelhetetlen állandó lakosság nélkül, hosszú időre bebetonozódik a Balaton szezonalítása. Ezzel párhuzamosan a Magyar Tenger vonzereje is csökken, elmaradnak a vendégek, és csökken az államnak a Balatonból keletkező bevétele is.
Nem tudom, hogy mennyire gondolták végig azt, hogy ezek az intézkedések eredményeznek-e annyi megtakarítást, mint amennyi kárt okozhat. Látni szeretnénk azokat a számításokat, melyek alátámasztják, hogy a hivatalok megszüntetésével több megtakarítás keletkezik, mint amilyen költségigénye lesz. Itt gondolok például arra, hogy az ügyintézés bizonyos napokon megtörténjen azokban a falvakban is, ahol eddig a helyi hivatalban ez megtörtént. Ennek érdekében a hivatali dolgozóknak rendszeresen el kell menni ezekre a településekre, ezáltal keletkezik egy olyan utazási költség, mely eddig nem volt. Megnövekszik a telefonos kapcsolatfelvétel, és akkor még nem beszéltünk a lakosság közlekedési költségéről. A hivatali épületekre is szükség lesz, mivel az ügyintézés ott fog történni a fogadóórákban.
Én hiszem, hogy a kormányunk nem akarja a vidék halálát és kiküszöböli azokat a hibákat, melyek a kis falvak elsorvadását okozhatják.
Balassa Balázs Szigliget polgármestere